A nemzetközi és hazai pénzügyi körök által mesterségesen gerjesztett pénzügyi válság feloldhatatlan ütközést hozott egyfelől a pénzérdekeket, másfelől az emberi-morális érdekeket mindenek fölé helyező társadalmi erők között.

A jogalkotó és végrehajtó politikai osztály nem akarta, a jogalkalmazó közhatalom nem tudta megoldani ezen érdekek sorrendjének egyértelműsítését, a kétféle érdekvilág értékorientált összhangját. Ezért az ütközés kikerülhetetlen: valamelyiküknek meg kell hátrálnia.

A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége és a „VÉSZ után GYŐZ” Mozgalom, a társadalom magára hagyott, legveszélyeztetettebb rétegeinek önkéntes képviseletében, az egyre szaporodó árverezések és kilakoltatások miatt, 2009. július 17-én ultimátumban szólította fel a bankokat árverezési és kilakoltatási moratórium meghirdetésére a vis maior okok miatt (például a bankok egyoldalú szerződésmódosítása, vagy törlesztés-nehezítése miatt) fizetésképtelenné, vagy csökkent fizetésképességűvé vált adósok egyetlen otthonára vonatkozóan. Bejelentettük, hogy a moratóriumot nem hirdető bankokat feketelistán fogjuk megjelölni.

2009. július 29-én közzétettük a bankháború cselekvési tervét. Azoknak a bankoknak a köréből, amelyek 2009. július 31-ig nem jelentették be nyilatkozatban a moratóriumot, a legjelentősebb 10 bank nevét feketelistán közzétettük 2009. szeptember elején.

Jeleztük, hogy a feketelistán szereplő bankok közül a szipolyozásban legkönyörtelenebb bankot társadalmi összefogással meg fogjuk semmisíteni. Az ezt követő hetekben a feketelistán szereplő bankok közül egymás után adtak moratórium tartalmú nyilatkozatot a pénzintézetek, amelyek így lekerültek a feketelistáról. A feketelista változásairól folyamatosan tájékoztattuk a közvéleményt.

Legutóbb, november végére az OTP Jelzálogbank és az ERSTE Bank is moratórium tartalmú nyilatkozatot adott, ezért ezek a bankok is lekerültek a feketelistáról.

A mai nappal négy bank maradt a feketelistán: az AXA Bank, a CIB Bank, az FHB Bank és a RAIFFEISEN Bank.

E bankok magatartásának, üzletpolitikájának megfigyelése, vizsgálata alapján
A RAIFFEISEN BANKOT MAGYARORSZÁG KÖZELLENSÉG BANKJÁNAK NYILVÁNÍTJUK.Gőgös, arrogáns, mindenféle párbeszédre képtelen ügykezelés, az ügyfelek félrevezetése és emberi mivoltuknak, s érdekeiknek semmibevétele, gátlástalan szipolyozás, mértéktelen haszonlesés, a Kormány által a 12/2003. sz. rendelettel nyitott jogi kiskapukkal történő cinikus visszaélés és könyörtelenség jellemzi a RAIFFEISEN Bank magatartását.

Mivel annyi család egyetlen otthonát elárvereztette, s annyi családot kilakoltatott,
A RAIFFEISEN BANKOT KILAKOLTATJUK MAGYARORSZÁGRÓL.
Nincs többé keresnivalója hazánkban!Felhívjuk a társadalmat: se a lakosság, se a gazdasági társaságok, se az állam ne legyen üzleti partnere a RAIFFEISEN Banknak ebben az embertelen, minden morális értéket megcsúfoló tevékenységében.

Társadalmi összefogással semmisítsük meg a RAIFFEISEN Bank működését, örök figyelmeztetésül a nemzetközi pénzhatalomnak: mit lehet és mit nem lehet csinálni Magyarországon. Ha valaki rabolni, szipolyozni jön hazánkba, nem lehet maradása. Ha viszont barátsággal, igazi jogtisztelettel, s a magyar nép érdekeinek figyelembevételével jön és akar tevékenykedni, barátságot, biztonságot, tevékenységi és üzleti lehetőségeket kap, s bizonyos lehet abban is, hogy a haszna is meglesz.

Lehet, hogy két hét alatt, lehet, hogy két hónap alatt, legkésőbb egy év leforgása alatt le fog zajlani a RAIFFEISEN Bank működésének megsemmisítése. Mindenki időben vegye ki a pénzét a RAIFFEISEN Bankból! Állandósuló akciókkal fogjuk lebénítani a működését.

Egyértelműen rögzítjük, hogy ez a fellépés kizárólag a RAIFFEISEN Bank ellen irányul. Reméljük, a többi három még feketelistán lévő bank moratóriumot hirdet, s az összes bank és hitelvállalkozás megérti, hogy semmilyen körülmények között sem helyezkedhet szembe az emberi-morális értékekkel és érdekekkel, s annak a népnek létérdekeivel, amelynek körében hasznot húzva tevékenykedik.

Budapest, 2009. december 7.

Éliás Ádám, a VÉSZ és a Mozgalom elnöke

AZ OTP JELZÁLOGBANK ÉS AZ ERSTE BANK LEKERÜL A FEKTELISTÁRÓL A RAIFFEISEN BANK MAGYARORSZÁG KÖZELLENSÉG BANKJA A BÍRÓI SZERVEZETET A 12/2003. SZ. KORMÁNYRENDELET SZOLGAI SZEREPRE KÉNYSZERÍTETTE A BANKOKKAL SZEMBEN Az OTP Jelzálogbank 2009. október 16-án kelt, de Mozgalmunkhoz csak november végén eljuttatott, az ERSTE Bank keltezés nélküli, Mozgalmunkhoz szintén november végén eljuttatott cégszerű nyilatkozata alapján, amelynek tartalma összhangban van az árverezési és kilakoltatási moratórium követelményével, a bankok egyoldalú szerződésmódosítása vagy más vis maior ok miatt fizetésképtelenné, vagy csökkent fizetésképességűvé vált, de együttműködési készséget tanúsító adósok egyetlen otthonára vonatkozóan,

AZ OTP JELZÁLOGBANK ÉS AZ ERSTE BANK DECEMBER 1.-ÉVEL LEKERÜLT A BANKOK FEKETELISTÁJÁRÓL. Ezzel a feketelistán négy bank maradt:
AXA Bank,
CIB Bank,
FHB Bank,
RAIFFEISEN Bank.

E négy bank magatartásának, üzletpolitikájának megfigyelése, vizsgálata alapján a RAIFFEISEN Bankot Magyarország közellenség bankjának nyilvánítjuk. Erről külön nyilatkozatot adunk ki.

A feketelistán maradt hitelvállalkozások:
Argenta Zrt.,
Credit House Zrt.,
Creditexpress Zrt.,
Intrum Justitia Zrt.,
Korona Kredit Zrt.,
Lánchíd Hitel Zrt.,
Magyar Ingatlanhitel Zrt.
Pesti Hitel Zrt.,
Vin-Faktor Zrt.

Változatlanul követeljük a feketelistán megmaradt bankoktól és hitelvállalkozásoktól az árverezési és kilakoltatási moratóriumot, a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítása vagy más vis maior ok miatt fizetésképtelenné, vagy csökkent fizetésképességűvé vált, de együttműködési készséget bizonyító adósok egyetlen otthonára vonatkozóan.

Súlyos értelmezési probléma mutatkozik az adósok együttműködési kötelezettségére vonatkozóan. Ez a kötelezettség ugyanis nem arra irányul, hogy az adósok, saját megnyomorodásuk árán is kötelesek mindent megtenni a hitelező bank extraprofitja érdekében, hanem arra, hogy a hitel visszafizetése érdekében együtt kell működniük.

Ma Magyarországon, sok év bűnös politikája következtében a túlélés lett a tényleges tét, a családok, a gazdasági társaságok, sőt az állam számára is. A bankoknak is le kell szállítaniuk igényeiket erre a szintre, mert nem vonhatják ki magukat annak a népnek a sorsából, nehézségeiből, amely nép körében egyébként hasznot húzva tevékenykednek. Az adósokkal szemben csak olyan követelésekkel léphetnek fel, amelyeknek az adósok, életük egészséges vitelének sérelme nélkül eleget tudnak tenni.

Ennek az értelmezési problémának tisztázása érdekében a moratóriumot hirdetett pénzintézetekkel tárgyalást fogunk kezdeményezni a Bankszövetségnél.

Ki kell térnünk arra a súlyos közjogi kérdésre, hogy a 12/2003. sz. kormányrendelet szolgai szerepre kényszerítette a bírói szervezetet a bankokkal szemben. Ugyanis e rendelet alapján a bíróságok, minden érdemi vizsgálat, mérlegelés és döntési lehetőség nélkül, pusztán formai kritériumok alapján kötelesek végrehajtási pecsétet rátenni a bankok papírjaira. A társadalomban az a benyomás támad, mintha a bírói szervezet a bankok cinkosa lenne, holott nem is folytatható a folyamatban bírósági eljárás, csak a pecsétet kell ráütni a banki papírokra.

Komolyan fel kell tennünk a kérdést, nem az volt-e az egyik cél a 12/2003. sz. kormányrendelettel, hogy a népharagot a bíróságok ellen irányítsák? Mert bár nem lehetséges bírói vizsgálat, mérlegelés és döntés, a banki papírokra pusztán formális feltételek mellett kötelezően ráütendő bírósági pecsét miatt mégis bekapcsolódhatnak a szipolyozás folyamatába az adósokat végtelenségig sanyargató bírósági végrehajtók. Miféle közjogi képtelenség alakult ki ezzel Magyarországon?!
Hogyan tűrheti ezt el a bírói szervezet?

Követeljük e kormányrendelet azonnali megsemmisítését!

Budapest, 2009. december 7.
Éliás Ádám, a VÉSZ és a Mozgalom elnöke

Forrás: Magyarok Szövetsége